A projekt az EGT-Alap támogatásával valósul meg!

www.eeagrants.org,        www.norvegalap.hu

 

 

 

 

Együttműködés leírása

A Káva Kulturális MŰhely az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának Kulturális és természeti örökség  programja keretében meghirdetett Kortárs Előadó-művészeti együttműködések előremozdítására (B1-2016) című pályázati felhívásra a Kompani 13 norvég társulatával együttműködésben HU07-0245-B1-2016 azonosítószámú pályázatot nyert az "Utazás a hagymahéj körül – bilateriális (norvég-magyar) részvételi színházi projekt" című  projekt megvalósítására. A projekt időtartama: 2016.05.02-2017.04.30.
A projekt keretében létrejön egy magyar és egy norvég színházi nevelési előadás Ibsen Peer Gynt című műve lapján, az együttműködő társulatok tanulmányúton vesznek részt Norvégiában és Magyarországon, illetve zárásként megvalósul egy Peer Gynt Szimpózium.

 

The Káva Drama/Theatre in Education Assiciation in cooperation with the Kompani13 Theatre Group submitted a project proposal for the implementation of the project entitled "Trip around the onionskin – bilateral (Norwegian-Hungarian) participatory theatrical project" under the registration number HU07-0245-B1-2016 to the call entitled Promoting Bilateral Cooperation in Contemporary Performing Arts (B1-2016)  announced in the framework of the. Conservation and Revitalisation of Cultural and Natural Heritage, Conservation and Revitalisation of Cultural and Natural Heritage programme of the EEA Financial Mechanism 2009-2014. The duration of the project: 02.05.2016-30.04.2017

Kérdőíves kutatás

a menekülés témakörében

Legtöbben önmaguk, legkevesebben a család elől menekülnek 

 

Menekülhetünk-e a fantáziánkba, a sorsunk vagy a felelősség elől? 

A Káva Kulturális Műhely a Kompani 13 norvég társulattal közösen dolgozta fel Ibsen Peer Gynt drámáját. A Káva a dráma kapcsán felmérte azt is, hogy ki, mi elől menekül. A kérdőívből az derült ki, hogy a legtöbb fiatal önmaga elől menekül. A darabot szeptembertől ismét játszák iskolás csoportok számára.

 

 

Menekülhetünk a felelősség, a családi gondok, az anyagi problémák vagy a tanulás elől? A Káva Kulturális Műhely Ibsen Peer Gynt drámájából a menekülés témáját ragadta ki, melyet a sors, felelősség és fantázia oldaláról közelített meg. 

A színház weboldalán gyűjtötte, hogy ki mi elől menekül, a beérkezett válaszok alapján pedig az derült ki, hogy a legtöbben önmaguk elől menekülnek, második helyen az emberek álltak, harmadik helyen pedig a félelmek szerepeltek. A kitöltők a menekülés témája kapcsán említették még azt, hogy menekülnek az életük, csalódások, felelősség, család, magány, kapcsolatok és felnövés elől. De a fiatalok menekülnek a számonkérés, az egyedüllét, a következmények és a szerelem elől is. A legkevesebb kitöltő a halált, valóságot, a családot, a munka, a munkát, a bulikat és az éveket említette. A kitöltők átlagéletkora 23 év volt, közel 84 százaléka budapesti lakos, 75 százalékuk nő és 25 százalékuk férfi.

A dráma maga is hatással van a nézőkre, de az előadásba beleszőtt beszélgetésekkel segítették a színészek, hogy a közönség aktív résztvevője legyen a cselekménynek, és maguk is átéljék a döntési helyzeteket, azokat a szituációkat, melyekkel a főhős találkozik. Polgár Csaba, a darab rendezője szerint az előadások alkalmával többféle megközelítést kaptak a 14-18 éves közönségtől arra, hogy mit gondolnak a főhősről és cselekedeteit hogyan ítélik meg. Voltak, akik szerint Peer menekül a felelősség elöl és valószínűleg örök gyerek marad; mások szerint lázadó, aki nagyban hasonlít a mai fiatalokra, sok olyan dolgot csinál, mint ők.

 

Társadalmi témák a Káva Kulturális Műhellyel

A Káva Kulturális Műhely 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy színházi nevelési (Theatre in Education – TIE) előadásokon keresztül, a közönséget bevonva mutasson be olyan jelenségeket, melyek a társadalmat érintik. Tartottak már előadást a gyerekvállalást feszegető kérdésekről (3050 gramm), ősztől pedig a Lady Lear darabban arról indítanak párbeszédet a nézőkkel, hogy mi történik akkor, ha a gyereknek kell felelősséget vállalni a szülőkért.

Az ország különböző pontjain főként 7-18 éves, sok esetben hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok csoportjaival dolgoznak, de felnőttek számára is létrehoznak kísérleti előadásokat.

3 napot töltöttünk Bergenben, megdőlt az esőrekord

Bilaterális együttműködéssel indult a 20. évad a Káva menedzsment számára.  (Már ha nem számítjuk az augusztusi több hetes évad-előkészítést, ami ilyen csapatban természetesen móka és kacagás, bárhogy is igyekszik elrontani kedvünket a munka.) A norvég Kompani13 társulattal a Ibsen népszerű Peer Gynt című művét dolgozzuk fel, melynek előmunkálatai a bergeni csapat meglátogatásával kezdődtek.

Augusztus 28-án éjjel értünk Bergenbe, ahol három élményekkel teli napot töltöttünk. Az időzítés két szempontból is ideális volt számunkra, hiszen Takács Gábor, a Káva szakmai vezetője és Balassa Zsófia, a gazdasági vezetőnk is itt ünnepelhette születésnapját; valamint a Bergenben megszokott borús idő ellenére sikerült kifognunk egy meleg nyári napot. Igaz tényleg csak egy napot, hiszen másnap olyan szinten leszakadt az ég, hogy megdőlt az 1989-es esőrekord. Még hogy Nagy-Britannia Európa legesősebb vidéke!

Az ott töltött rövidke idő alatt főként közös projektünkön az  Utazás a hagymahéj körül - bilateriális részvételi színházi projektről dolgoztunk. A partnerek személyes megismerése mellett nagyon izgalmas volt belelátni a norvég független színházi szakma világába is. A legmeghatározóbb élmény talán maga a színház épülete volt. A Cornerteateret néven működő befogadószínház egy befolyásos üzletembernek hála egy egykori hajószerelő műhely helyén áll. Az egyedi atmoszféra mellett a funkció is említésre méltó, hiszen a létesítmény célja megkönnyíteni a független színházak szabadabb működését. A minimális bérleti díj a művészet béklyók nélküli megvalósításának nyújt teret, így számtalan független társulat mellett itt székel a bergeni független előadóművészeti szövetség és egy színiiskola is.

A szakmai megbeszélések mellett szerencsére a városnézésre is maradt időnk. Sőt! Bergen határain is túlmerészkedtünk, hiszen házigazdáink körbevezettek a mesébe illő környéken. A munkánkhoz szorosan kapcsolódó Edvard Grieg tiszteletére állított múzeumot is sikerült meglátogatnunk a közeli Troldhaugenben. Hogyan kapcsolódik ez az előadásunkhoz? Peer Gynt a norvégok számára közel olyan szorosan kötődik Grieg, bergeni zeneszerző nevéhez, akár Ibsenhez. Grieg nem csupán szülőfalujaként tekintett Bergenre, legtöbb zeneművét is itt alkotta: egy csodálatos tóra néző piros kis faházban, amelyben csupán egy asztal és egy pianínó van. A múzeum azonban nem csupán kiállítótér, hangversenyteremként is funkcionál. Mi magunk is meghallgattunk egy Grieg műveiből összeállított zongorakoncertet, ahol főként nyugdíjasok töltötték be a nézőteret. A felejthetetlen akusztikai élmény mellett egy világ szintű megfigyeléssel gazdagodtam: a koncert alatti cukorkázás sehol sem marad el.

Utolsó este a társulat egyik tagjának tengerparti házában jártunk vagy egy tündérmesében, ebben nem vagyok teljesen biztos. Ha a hely varázslata önmagában nem lett volna elég, vendéglátóink rákot és homárt készítettek nekünk vacsorára – tipikus norvég ételeket, melyeket egy helyi halásztól szereztünk be. Izgalmas volt végigkóstolni a helyi specialitásokat, de azért a  bálnahúsra határozottan nemet mondtunk. Kiváló alkalom volt a két szülinap közös megünneplésére és egy kis kötetlen beszélgetésre művészetről, Norvégiáról, Magyarországról, róluk és rólunk. Nagyon várjuk őket októberben!

Tanulmányút Budapesten

Budapest-Bergen tengely avagy
a norvégok már a Kávában vannak 


Öt élményekben gazdag napot tölthettünk el a Kompani13 társulattal októberben. A budapesti tanulmányút fókuszában a szakmai eszmecserék álltak, azonban az közös idő alatt emberileg is sikerült közelebb kerülnünk egymáshoz. 
A rendelkezésünkre álló idő alatt igyekeztünk a Káva munkássága mellett városunk kortárs művészeti világába is belekóstolni a norvég művészekkel. A hetet egy tartalmas workshoppal kezdtük, ahol a részvételi színház illetve a színházi nevelés fogalmát bontottuk ki a vendégek számára, akik izgalmas és érdeklődő közönségnek bizonyultak. Az estét a Trafó Kortárs Művészetek Házában töltöttük, ahol Schilling Árpád A harag napja című darabját tekintettük meg. Az előadás után a közeli Élesztőben, egy pohár kézműves sör kortyolgatása mellett vitattuk meg a frissen szerzett színházi élményeinket. 
A héten emellett még elkísértük őket a Káva jelenleg futó darabjaira is. Az Apró Hősök igazi meglepetés volt a bábszínészek számára, hiszen az előadás alatt drámatanáraink bábok felhasználásával vonják be a legkisebbeket a történet folyamába.  A Közép-Európai Táncszínházzal és a Nemzeti Táncszínházzal készült koprodukcióink közül a Horda2 interaktív kortárs táncelőadásán az előadóművészet különböző ágenseinek felszabadult együttműködését értékelték leginkább. A pillanat, amikor a táncos színésszé válik, amikor a színész fizikai korlátait feszegetve kiveszi a részét a koreográfiából felejthetetlen élményt nyújtott számukra. Végül az Üzlet című darabunkra is ellátogattak, ahol egy alapvető társadalmi probléma, a pénz mozgatóereje köré épülő történeten keresztül megismerhették a klasszikus színházi nevelési forma gyakorlatát.
A résztvevő színházzal első ízben találkozó társulatra igazán mély benyomást tett a részükről addig csak elméleti szinten ismert módszer. Az előadások megtekintése után gondolataik kifejtésére egy újabb workshop keretében kaptak lehetőséget, ahol a társulat minden tagjának közreműködésével játékos feladatokon keresztül saját bőrükön tapasztalhatták meg a részvétel és a közös gondolkodás folyamatát. Így, a friss élmények felhasználásával megkezdtük az egyeztetést a Peer Gynt színreviteléről, az interaktív betétek megvalósításáról, hangsúlyairól.
A szakmai programok mellett természetesen szakítottunk időt a kikapcsolódásra is. A norvég társulat megismerkedhetett Budapest építészeti remekeivel egy hajós körút alatt, valamint a magyar gasztronómia rejtelmeibe is betekintést nyerhettek egy borvacsorán. A kötetlen programok során sikerült emberileg is megtalálni a közös hangot a vendégeinkkel, így az egész társulat nevében bátran kijelenthetem: nagyon várjuk a norvég utazást, hogy ismét találkozhassunk velük!

 

Próbafolyamat

Megkezdődtek a Peer Gynt próbái Polgár Csabával

 

Idén már a harmadik alkalommal gyűlt össze a Peer Gynt előadás szakmai stábja annak érdekében, hogy közelebbről is megismerkedjünk a feldolgozandó témával valamint egymással. A vendégművészekkel kiegészített Káva csapata igen jó hangulatban kezdett bele a próbafolyamatba, érdemes lesz májusban megtekinteni a végeredményt, a Polgár Csaba által rendezett előadást!

Az első találkozót még a karácsonyi időszak előtt tartottuk, ahol mindeninek lehetősége nyílt megismerkedni az előadáson dolgozó partnereivel. December 15-én a Káva Műhelyében töltöttünk el egy kellemes, ugyanakkor produktív napot Bori Viktorral, Kardos Jánossal, Milák Melindával, Polgár Csabával, Róbert Júliával, Szilágyi Katával, Takács Gáborral, Terhes Sándorral illetve Tóth Orsolyával. A délelőtt folyamán egy rövid felvezetés után főként egymás személyének mélyebb feltérképezésére koncentráltunk, amihez különböző, korábban jól bevált játékot is felhasználtunk. Az ebédszünetben kötetlen beszélgetések formájában folytatódott tovább az ismerkedés, majd a délutánt már inkább a szakmai vetület uralta. A színházi nevelés mint színházi forma egyediségének bemutatása után a Peer Gynt került terítékre. Elindult a közös gondolkodás: a téma mélyebb körbejárása érdekében mindenki egyéni installációt készített Ibsen drámája kapcsán, majd egy közös gyűjtés következett. Az itt felmerült témákat listába szerveztük és egyénileg rangsoroltuk. A későbbiekben különféle páros feladat mentén alakítottuk ki a központi fogalmak rendszerét. A közös munka közös ötleteléssel indult. Ahogy az a színházi nevelés próbafolyamataira jellemző, minden művész saját tapasztalatait felhasználva részt vesz a tervezésben, társalkotóként segít kialakítani az előadás vázát.

A második találkozás január 4-én valamivel rövidebb volt, a helyszín változatlan, amely főként a darab feldolgozási lehetőségei köré szerveződött. Személyes félelmeink és elvárásaink felsorolása után a korábban közösen összeállított téma- és fogalomrendszer alapján elkezdtük feltérképezni, hogyan lehetne leghatékonyabban megszólítani a tervezett célcsoportot, a középiskolásokat. Nem sokkal később, még szinte friss benyomásokkal gyűlt össze ismét a szakmai stáb, január 12-én a Káva Műhelyében, ahol magát a dráma szövegét állítottuk középpontba. Megkezdtük a darab konkrét felolvasását, miközben közösen megvitattuk a szereplők karakterével és döntéseivel, a cselekménnyel valamint a történetvezetéssel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

A csapat igen hamar összeszokott, így egy valóban izgalmas végeredményre számíthatunk. A próbafolyamatnak ugyan ez még csak a kezdete, azonban talán az egyik legizgalmasabb része: az első gondolatok és az első találkozások időszaka. A megbeszélésekről a továbbiakban is beszámolunk, sőt még videóbejegyzéssel is készülünk!

 

 

Kompani13

Beszámoló1

 

Kompani13

Beszámoló2

Peer Gynt

bemutató

Én? Mért hazudjam? – Peer Gynt

 

 

A Káva Kulturális Műhely és a HOPPart első koprodukcióját 2017. április 11-én mutattuk be; a költészet napjával való egybeesés csupán a véletlen műve. Pedig éppen össze is köthettük volna – Ibsen Peer Gynt című drámája egy gigantikus drámai költemény, melynek sorait Rakovszky Zsuzsa és Kúnos László fordításában tolmácsoljuk; ezúton is köszönjük a fordítóknak a hozzájárulást!

 

Fotó: Meister Natália Nóra; szereplők: Kardos János, Tóth Orsi, Bori Viktor, Terhes Sándor

 

Az előadást 9-11. évfolyamoknak készítettük. Ebben az évadban tízszer tűzzük műsorra, és a következő évadokban is minél többször szeretnénk játszani. Ami teljesen biztos, hogy ebben a folyamatban az előadás még nagyon sokat fog alakulni, hiszen ahogy Bandó (álnevén Sereglei András) szokta mondani, egy szereplő mindig hiányzik a próbákról, és az a résztvevő…

 

Az első osztály, aki érkezett hozzánk, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium (teljes nevén: Budapesti Vendéglátóipari és Humán SzC Raoul Wallenberg Szakgimnáziuma és Szakiskolája – engedelmetekkel a továbbiakban, ha úgy van, Raoul Szki) 9-es osztálya, Szőkéné Halász Éva osztályfőnök vezetésével. Éva legaktívabb kapcsolattartó pedagógusaink egyike, neki köszönhetően minden évadban vendégül láthatunk az iskolából több osztályt is; ráadásul az adott problémákat még az előadások után is, több módszerrel továbbviszik az iskola falain belül. Adjon nekünk az ég sok ilyen partneriskolát és pedagógust, mint Éva!

 

A címszerepben Kardos János színész-drámatanárunk alakítja Peer Gyntöt – ami magyarul egy nagyon furcsa névnek hangzik, de mint a norvégoktól megtudjuk, a Peer név (Peer és Per változatban is) nagyon elterjedt Norvégiában. Náluk 10. osztályban olvassák ezt a drámai költeményt – nálunk, mint egy középiskolai magyartanár kontaktomtól megtudom, középszinten már egyáltalán nem olvasnak Ibsent, Vadkacsát sem, Nórát sem. Sokat hasonlítjuk a szövegélményt bizonyos szempontból Madách: Az ember tragédiája művéhez; nehéz színpadra állíthatósága, univerzális emberi problémák boncolása és ún. „nemzeti dráma” státusza mind-mind nehézséget jelentenek a színpadra állításkor. Az EGT Alap támogatásának köszönhetően megvalósult tanulmányúton nagyon sokat tudtunk meg arról is, hogy ez a dráma és Ibsen a norvégok számára milyen jelentésrétegeket hordoz.

 

Fotó: Meister Natláia Nóra; szereplők: Bori Viktor, Terhes Sándor, Szilágyi Kata, Kardos János

 

Róbert Júlia dramaturg és Polgár Csaba rendező szembesülnek elsősorban ezekkel a kérdésekkel, így a dráma szövegének nagy része nem kerül színpadra – bár persze poénkodunk rajta, hogy a mienk lenne az első 6 órás színházi nevelési előadás a történelemben. Ezen felül nagyon sokat segít Izsák Lili látvány- és jelmezterve abban, hogy a középiskolás fiatalok ne érezzék maguktól annyira elemeltnek a szöveget. Mint Nikitől, gyakornokunktól és ügyeletes divatfelelősünktől megtudom, Tóth Orsi Solvejg-ruhája „már-már mai trendnek megfelelő kék vintage”. Nyakában babakék Instax gép van – ami azért elég menő - sőt, Jani Adidas shortja és farmeringje is cool, de egyszerre nagyon vicces is.

 

Kardos János, Milák Melinda és Bori Viktor, „kávás” színész-drámatanárok mellett vendégművészek, Szilágyi Kata, Tóth Orsi és Terhes Sándor szerepelnek az előadásban. A közös munka – mint a korábbi posztokból is kiderül – nagyon jó hangulatban telt, és a résztvevők egybehangzó véleménye alapján nagyon inspiráló volt mindkét társulat számára.

 

Fotó: Meister Natália Nóra; Bori Viktor, Terhes Sándor, résztvevő osztály

 

Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy ez az előadás 2017. április 11-re készen lett. A legtöbb színházi bemutató nem készül el a premierre – ez a színházi nevelési előadásokra fokozottan igaz. Miközben az alapanyagként szolgáló szöveg szerencsére nagyon gazdag, és több kérdést is fölvet, eközben nehézséget is jelent, hogy megtaláljuk a megfelelő pontokat és valóban nyitott kérdéseket. Takács Gábor színházi nevelési konzulens és az összes kolléga folytatja a munkát – milyen formákat kínáljunk a résztvevő gyerekeknek? Mi legyen a kérdés, amit közösen vizsgálunk? Mennyiben igényli ez az előadás átalakítását?

 

Ezekre a kérdésekre a választ csak a folyamatban fogjuk megtudni. Várunk mindenkit szeretettel – akár osztállyal, akár szakmai megfigyelőként – az előadásra!

 

A fotókért külön köszönet jár Meister Natáliának

Peer Gynt

Szimpózium

„Az már Haegstad. Mindjárt ott vagyok”

fórum’17 – Peer Gynt Szimpózium

 

 

2013-ban, a MU Színházba költözésekor rendezte meg a Káva első fórum rendezvényét, melyet elsősorban a tágabb értelemben vett színházi nevelési szakmának szánt. Az évek során a fórum nagyon sokat alakult, változott, és közben felbukkantak más szakmai konferenciák, rendezvények is, így idén már – szerencsére – mi is több igényes szakmai rendezvényen vehettünk részt mint előadók és vendégek.

 

Ennek tükrében az idei fórumot, úgy döntöttünk, hogy egy adott projekt keretén belül, kifejezetten a Peer Gyntre koncentrálva rendezzük meg. Köszönjük az EGT Alapnak és az NKA-nak, hogy támogatásuk lehetővé tette a kétnyelvű szimpózium megvalósítását!

 

2017. április 22-én és 23-án tehát Peer Gynt elfoglalta a MU Színházat, a kávézótól a második emeletig. Volt a programban két interaktív színházi előadás – melyet a konferenciára érkezők saját részvételével valósítottunk meg; négy szakmai beszélgetés és egy közös, informális program, ami lehetőséget adott a látottak megbeszélésére és egy kis elmélyülésre a norvég kultúrában.

 

Szombaton a Kompani13 Peer Gynt: God’s choice című előadásával indítottuk a napot. A közel két órás előadást most az egyszer játszotta angol nyelven a társulat, kizárólag a mi kedvünkért – nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy ezért mennyire hálásak vagyunk nekik! Az előadás interaktív részei a két közös tanulmányút alapján készültek – és bár ők is úgy érzik, hogy még sok munka van vele, nagyon izgalmas volt számunkra is látni, ahogy egymás mellé került a XIX. századi szöveg problematikája és a ma hangsúlyosan jelen levő menekültválság Európában.

 

Fotó: Somorjai Márton; a képen egy jelenet a Kompani13 Peer Gynt: God’s choice előadásából

 

Az elõadást követõen Jászay Tamás moderálásával az elsõ beszélgetésen többet tudhattunk meg a Kompani13-ról, tagjairól, Steinar Thorsenrõl, Jorunn  Lullauról (ejstd: Jórünn Lüllau) és Jan Holdenrõl; valamint a produkció vendégmûvészei nevében nyilatkozó Robin Jacobsenrõl. Mesélnek a produkció elkészítésének fázisairól, a Peer Gynt norvég olvasatairól és az interaktivitással való megküzdésrõl is. A következõ beszélgetésen pedig két szakember, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese és Boronkay Soma dramaturg beszélgettek a Peer Gynt recepciótörténetérõl és személyes viszonyukról a drámához. 

 

Itt azon a sokkon kívül, hogy Szabó Attila látott már dél-koreai Peer Gynt előadást, rengeteget megtudunk a norvég nyelvről magáról és arról, hogy Norvégia és Magyarország történelme a XIX. században milyen kísérteties hasonlóságokkal bír. Az is érdekes, hogy Ibsent mi a német hagyomány átvétele miatt ejtjük [ibzen] –nek, nem pedig az eredeti norvég ejtéssel, [ibszen] –nek.

Fotó: Somorjai Márton Szakmai beszélgetés a fórum’17 – Peer Gynt szimpóziumon

 

Vasárnap reggel 10 órakor kezdődött a Káva és a HOPPart koprodukciós előadása, a Peer Gynt. Az időpont csupán azért ennyire hangsúlyos, mert bár az előadás némi csúszással kezdődött, a közeli templom 10:30-kor kezdődő, percekig tartó harangzúgására nem számítottunk. (Pedig bizony fenn van a templom honlapján, szervezőként egy életre megtanultam, hogy 9 órakor és 10:30-kor van vasárnaponként istentisztelet.) Egyébként volt ebben valami szép összekapcsolódás is: a második – már jóval rövidebb – harangzúgás épp akkor szólalt meg, mikor Peer Gynt szerepében Jani azt mondja:

 

                        Jöjj, Peer Gynt, és halljad a szavakat,

                        zengnek, ahogy a nagyharang szól:

                        Peer Gynt, nagy ősök sarja vagy,

                        és magad is nagy leszel egykor!

 

Fotó: Meister Nati; Káva-HOPPart: Peer Gynt; Tóth Orsi, Kardos János

 

Az előadás után ismét a produkció alkotóival beszélgettünk, majd Flaskay Zsuzsa és Proics Lilla középiskolai tanárok meséltek arról, hogy hogyan segít akár klasszikus szövegek tanításában, akár társadalmi/emberi problémák osztályszintű megvitatásában egy-egy színházi nevelési előadás. Kitértünk arra is, hogy Zsuzsa osztálya épp melyik változatát látta az előadásnak (hiszen a bemutató óta, ahogy jósoltuk, szinte minden osztállyal más formákat próbáltunk ki); valamint hogy Lilla, aki egyben kritikus is, hogy látja, hogyan lehet kritikusként írni egy színházi nevelési előadásról.

 

Ezennel az Utazás a hagymahéj körül – bilaterális (norvég – magyar) részvételi színházi projekt (leánykori nevén: HU07-0245-B7-2016) véget ért. Fantasztikus érzés, hogy mind a két interaktív előadásban, mind a kilátásba helyezett további együttműködésben tovább él majd.

TÁMOGATÓINK és PARTNEREINK