Részvételiségre épülő színházi estet tartott a XII. kerületben a Káva független színház. Érvek, érzelmek és vélemények is a felszínre kerültek, miközben a résztvevők többek között arról próbálták meggyőzni egymást, hogy együtt kell-e élniük a közel 600 tagú hegyvidéki vaddisznókolóniával, ki dominálja a közösségi médiát, és mi az értelme és szerepe az ott zajló diskurzusnak.
Középiskolás diákoknak készített előadást a Káva Kulturális Műhely az ellentmondásos hősről, aki megpróbálta érvényesíteni a kisember jogait ott, ahol csakis a hatalom köreinek vannak jogai: Kohlhaas Mihályról.
Az unoka mindössze egy videókamerára vágyik – de a vágyból olyan utazás lesz, amely során saját családja elhallgatott holokauszt-történetével találja szemben magát. Egy különleges színházi előadást mutatunk be.
Miközben lepergett előttem a mozim, arra jutottam, hogy nem kell magasztos cél, de a színház igenis mindenkinek szól. És arra, hogy van, akinek nagyobb szüksége lehet rá, mint gondolnánk.
A mi vállalásunkban benne van, hogy olyan témákat vegyünk elő, amikről nem szeretünk beszélni, miközben itt van körülöttünk – az otthonokban, ismeretségi körökben, munkahelyen. Úgy ítéltük meg, hogy ez is egy ilyen fontos téma. Tudjuk, hogy kényes, de nem söpörhetjük szőnyeg alá.
Kibomlik előttünk, hogy bár mindenkinek más a viszonya az apjához, a fiához, önmagához, a férfias férfiról épített illúziójához, a mélyben mégis a hasonlóságok dominálnak.
