LEGALÁBB NULLÁRÓL KEZDENI 2.

részvételi színházi előadás

A SajátSzínház a XXI. Századi Roma Nők Egyesületével 2019-ben kezdett közös kutatásba Nyíregyházán. A Káva Kulturális Műhely színész drámatanáraival színre vitt új előadás ennek a közös munkának a friss eredményeit kínálja fel a közönségnek megvitatásra. A témánk a pénz és a családok eladósodása, alcíme: “az adósságspirál csapdájában”.

Részvételi színházunk az állampolgárok közös gondolkodásának tere. Fiatal amatőr színészek mutatják be a színpadon a saját tapasztalataikat és interjús kutatásuk aktuális eredményeit. Azt reméljük, hogy a színház közönsége közreműködik a nehéz élethelyzetek feldolgozásában és a lehetséges megoldások megtalálásában. Közös életünk válságpillanataival találkozunk a színpadon, amelyekre megoldást is csak együtt találhatunk. Így a színházi játék közös gondolkodássá, a közönség pedig állampolgárok közösségévé válik.

Anya (Sára)                                          Lakatos Nikolett
Apa (Károly)                                        Nagy Attila
Nagyapa (Dezső, Sára apja)             Kokas Bálint
Lány (Eszter, Sára lánya)                  Jóni Evelin Klaudia
Fiú (Karesz)                                         Tarczali Kevin
Bogi                                                       Szabó Bettina
Szomszéd (Szilvia)                             Makula Réka
Adósságrendező ügyintézője           Kiss Márió

Zenész                                                  Papp Zoltán
Joker                                                    Takács Gábor
Projektvezető, szakértő                    Oblath Márton

Rendező                                              Sereglei András

Az előadás szövege a Legalább nulláról kezdeni c. részvételi kutatás, a játszók improvizációi és írásai alapján született.

Az előadás hossza (interakcióval együtt): kb. 120’

Bemutató: 2020. február 15. (Alvégesi Művelődési Ház, Nyíregyháza)

 

 

MA MÁR NEM MÉSZ SEHOVA

Opera-operett-oratórium-interaktív színház

Egy diáklány vizsgázni indul. Két ismeretlen férfi megtámadja a lányt és brutálisan megverik. A hatóságok, az állam, pedig nem a lányt védik, de ellene fordulnak.
Az első mesélő egy egyetemi professzor, aki az összeesküvések szakértője. A rémálma elevenedik meg a színpadon, egy apokaliptikus opera, melyben a lány kozmikus ügynök, az ellene elkövetett erőszak pedig egy világösszeesküvés része. Az alakváltó lénynek döntenie kell emberként vagy űrlényként akar-e tovább élni.
A második mesélő, egy regionális újságíró fejében groteszk operettként jelenik meg a történet, amelyben egy diáklány a maga kis birodalmában becsületesen tanul, mert hisz abban, hogy a tudás biztonságot nyújt és megóvja őt mindentől. Elfárad, elbizonytalanodik, de ebben az operettvilágban a politikusok a segítéségére sietnek és elmagyarázzák neki, csakis ha megveri magát, akkor tesz szert az igazi tudásra.
A harmadik mesélő egy diáklány. Az akaratán kívül hőssé vált lány útját teszi meg minden nap. Mintha az utat járva, a történet is nap mint nap újra megelevenedne. Oratóriummá válik az út végigjárása. Megszólalnak az épületek, a fák, a tárgyak, az egész város. Mesélnek. Arról, amit ők láttak, ahogy ők élték meg az eseményeket. Megszólal a megvert lány is, képek, emlékek, gondolatfoszlányok bukkannak fel.

Mesélő 1:  Takács Gábor m.v.
Mesélő 2, Tisztánlátó 1, Komorna, Kórusvezető:  Dégner Lilla
Mesélő 3, Tisztánlátó 2, Komornyik:  Madarász Máté
Diáklány 1:  Nádasdi Péter
Diáklány 2:  Varga Anikó m.v.
Diáklány 3:  Rab Henrietta
Szkinhed 1:  Varga Lívia
Szkinhed 2, Testőr, Narrátor:  Vasvári Emese
Belle Róbert:  Ollé Erik
Feux Róbert: Menszátor Héresz Attila m.v.

Jelmez: Gadus Erika m.v.
Díszlet: Gadus Erika m.v.
Zenei asszisztens: Jakab Zoltán m.v.
Énektanár, karmester: Lovas Gabriella m.v.
Koreográfia: Kovács Gerzson Péter m.v.
Light design: Majoros Róbert m.v.
Interaktív konzulens: Takács Gábor (Káva)
Rendezőasszisztens: Rubóczki Márkó
Dramaturg: Forgács Miklós
Zeneszerző: Faragó Béla
Rendező: Czajlik József

Az előadás hossza: kb. 150’

Bemutató: 2019. december 12. (Kassai Thália Színház)

 

 

MÉRETRE VÁGVA

résztvevő színházi előadás középiskolások számára Ödön von Horváth Istentelen ifjúság című kisregénye alapján

Tipikus táborozásnak indult. Igaz, voltak néhányan, akik nem örültek annak, hogy a Tanár úr viszi kirándulni az osztályt, mert eleve nem értettek egyet a módszereivel, de végeredményben semmit sem tudtak tenni. Aztán a táborban történtek bizonyos dolgok… de hogy pontosan mi történt, arra majd a fegyelmi tárgyaláson kell választ adnia a Tanár úrnak és a diákoknak.

A Káva Kulturális Műhely és a RÉV Színház koprodukciójában született, 9-10. osztályosoknak szóló résztvevő színházi előadás során a diákokkal közösen arra keressük a választ, hogy hogyan tudunk élni a szabadságunkkal. Kell-e egyáltalán vezető és ha igen, akkor milyen legyen ez az ember? Hogyan adhat ő szabadságot és mitől kezd az ember önállóan gondolkodni? A diákok a történet bizonyos pontjain nézőből résztvevővé válnak, elmondhatják véleményüket egy-egy szereplő viselkedésével, az adott helyzettel kapcsolatban.

Színész-drámatanárok: Balla Richárd, Bálint Betty, Lakatos Dorina, Szabó Gergely, Szántó Dániel
ARS konzulens: Patonay Anita
Író-dramaturg: Róbert Júlia

Rendező: Gyombolai Gábor

Az előadás hossza: kb. 120’

Bemutató: 2019. október 1. (Generációk Háza, Győr)

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

 

 

SORSJEGY

résztvevő színházi előadás középiskolások számára

Színházi játékunk három fiatal egyetemistáról szól, akik összeköltöznek egy albérletbe. Mindhárman más indíttatásból választják az együttélést: egyikük a szülei szoros öleléséből menekül, a másik a kollégiumból, a harmadik pedig a szerelmével szeretne együtt élni. Az új helyzetben aztán a különböző elképzelések, eltérő vágyak hamar konfliktusokat teremtenek. A konfliktusok hátterében rendre a három fiatal pénzhez való nagyon különböző viszonya áll, illetve eltérő anyagi hátterük.

A történet során olyan financiális kérdések kerülnek terítékre, melyek az önálló életet kezdő fiatalok számára alapvetőek:
– felvegyek-e diákhitelt, vagy inkább dolgozzak az egyetem mellett?
– elfogadjam-e a jó fizetéssel, anyagi javakkal kecsegetető állást, ha az a vágyott/elképzelt életpályámról eltérít? (Feladjam-e álmaimat a jó fizetésért cserébe?)
– elfogadjam-e (meddig és milyen mértékben) a szüleim anyagi támogatását, ha ezért cserébe el kell fogadnom, hogy beleszólnak az életembe és olyan elvárásokat támasztanak, amelyekkel nem értek egyet?
A fenti kérdésekről a színészek és a fiatalok közösen gondolkodnak a játék során, színházi és drámás formákon keresztül.

Színész-drámatanárok: Háda Fruzsina, Kurta Niké, Somorjai Márton
ARS konzulens: Bori Viktor
Látványtervező: a másik Kiss Gabriella
Író, rendező: Romankovics Edit
Az előadás hossza: kb. 120’

Bemutató: 2019. október 1. (Káva Műhely).

Az előadás létrejöttét az Erste Bank “pénzügyi tudatosság programja” és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

 

 

BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS

résztvevő színházi előadás óvodások számára

“NOÉ BÁRKÁI – komplex drámapedagógiai, művészetpedagógiai program a gyerekek és fiatalok integrációjáért, a leszakadás és a korai iskola elhagyás megakadályozása érdekében” projektünk keretében született új előadásunk, melyet 2019 februárjában Mindszenten mutatunk be.

Színházi játékunkban a doktor néni érkezik az oviba, hogy megvizsgálja a gyerekeket. Sanyi bácsinak  – ő a doktor néni sofőrje – azonban rettenetes gyanúja támad: talán a doktornő valójában boszorkány. Úgy alakul a helyzet, hogy közösen mesélnek az ovisoknak a rózsát nevető, gyöngyöt síró királylány kalandjairól, s közben az is kiderül, ki a boszorkány, s hogy lehet őt legyőzni. Az előadás több ponton lehetőséget ad arra, hogy a nézők résztvevőkké váljanak. (Nagy örömmel fogadjuk, ha az előadás után a gyerekek – az előadást valamilyen formában megelevenítő, feldolgozó – rajzai eljutnak hozzánk.)

Színész-drámatanárok: Patonay Anita, Takács Gábor
Író: Romankovics Edit
Látványtervező: Kiss Gabriella
Rendező: Romankovics Edit
Az előadás hossza: kb. 60’

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

Kérjük előadásunkra való jelentkezésnél  Nikolettát keressék.

Varga Nikoletta

varga.nikoletta.annamaria@gmail.com

+36 30 999 5853

ELVESZVE

résztvevő színházi előadás az általános iskolák 5-6. évfolyamosai számára

“NOÉ BÁRKÁI – komplex drámapedagógiai, művészetpedagógiai program a gyerekek és fiatalok integrációjáért, a leszakadás és a korai iskola elhagyás megakadályozása érdekében” projektünk keretében született új előadásunk, melyet 2019 januárjában Mindszenten mutatunk be.

Színházi játékunk az elveszettség érzetét, a kapcsolódási pontok elvesztését és azok megtalálásának lehetőségét vizsgálja egy 12 éves fiú történetén keresztül. Gábor jó tanuló, de egyszer elkövet egy marhaságot az iskolában, ami lavinát indít el. Magára marad, az online térben próbál válaszokat adni a valós világ problémáira. Aztán a két világ egy napon végzetes módon összeér, Gábort kicsapják az iskolából. Több mint 20 évvel később Gábor döntési helyzetbe kerül: szembenéz-e a múltjával, egykori osztályával és önmagával, vagy egyszerűen hátat fordít mindenkinek?

Színész-drámatanárok: Patonay Anita (Anita, felnőtt Anita, tanárnő, anya, Julcsi, narrátor), Takács Gábor (Gábor, felnőtt Gábor, apa, narrátor)
Író-dramaturg: Fabacsovics Lili
Látványtervező: Fabacsovics Lili – Simányi Zsuzsanna – Bojti Erzsébet
Rendező: Simányi Zsuzsanna
Az előadás hossza: kb. 150’

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

 

 

KŐBE VÉSVE

résztvevő színházi előadás az általános iskolák 6-7. évfolyamosai számára

“NOÉ BÁRKÁI – komplex drámapedagógiai, művészetpedagógiai program a gyerekek és fiatalok integrációjáért, a leszakadás és a korai iskola elhagyás megakadályozása érdekében” projektünk keretében született új előadásunk, melyet 2019 januárjában Jánoshalmán mutatunk be.

Színházi játékunk azt vizsgálja a részt vevő fiatalokkal, hogyan viselkedünk egy velünk szembeni igazságtalanság esetén? Dolgunk-e igazságszolgáltatás gyanánt büntetni? Milyen következményei lehetnek a büntetésnek?
Csobajdon vagyunk, egy képzeletbeli kistelepülésen. Zsanett és Nándi, a két 13 éves fiatal, osztálytársak. A lány beavatja a fiút egy titokba, egy furcsa rituáléba, amit a falu kútjánál szokott végrehajtani. Ha valaki igazságtalanságot követ el vele szemben, azt megbünteti. Ráírja egy kavicsra a büntetést, majd miután ezt bekiabálta a kútba, a követ is bedobja. Természetesen Nándit is magával ragadja a rituálé, s úgy gondolja, erről mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy a világ igazságosan működhessen, így elárulja a titkot az osztálytársaknak is. Vajon mi lesz ennek a következménye? Zsanett megbünteti, amiért elárulta a titkát? Élnek e az osztálytársak a büntetés lehetőségével?

Írta és rendezte: Szivák-Tóth Viktor
Színész-drámatanárok: Milák Melinda (Zsanett), Kardos János (Nándi)
Az előadás hossza: kb. 90′

 

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

 

 

KOPOGTATÁS

résztvevő színházi előadás az általános iskolák 7-8. évfolyamosai számára

“NOÉ BÁRKÁI – komplex drámapedagógiai, művészetpedagógiai program a gyerekek és fiatalok integrációjáért, a leszakadás és a korai iskola elhagyás megakadályozása érdekében” projektünk keretében született új előadásunk, melyet 2019 januárjában Hódmezővásárhelyen mutatunk be.

Egy 50.000 fős városban egyik napról a másikra bezárják a Határmenti Általános Iskolát. A gyerekeknek sürgősen új iskolát kell keresni, a város többi iskolájának sürgősen be kell fogadni őket.
Abba az iskolába, ahol a történet játszódik, körülbelül harminc diák jelentkezik, ebből öt a 8. osztályba. A felsőbb utasítás szerint az öt diákból kettőt mindenképpen át kell venni. A kérdés már csak az, hogy ki dönti el, hogy melyik legyen az a kettő és milyen szempontok alapján? Az iskolaigazgató a döntést egy – saját magából, tanárokból és a szülői munkaközösség vezetőiből álló – tanácsra bízná, Péter bácsi, a 8. osztály osztályfőnöke viszont úgy gondolja, hogy a gyerekeknek és a szülőknek is joga van dönteni. Éppen ezért több körben egyeztet az osztály tagjaival és a szülőkkel arról, hogy mi alapján lehet megítélni az öt gyereket, és hogy kinek a jelentkezését lenne érdemes elfogadni, mind a jelentkező, mind az osztály szempontjából. A döntést megsegíti (vagy bonyolítja), hogy a gyerekek előző osztályfőnöke mindenkiről rövid anyagot juttatott el az iskolába, amely áll objektív tényekből (pl családi háttér, tanulmányi eredmény), osztályfőnöki jellemzésből és a gyerekek saját bemutatkozásából. A játék végén a szülők és az osztály tagjai is szavaznak.

Színész-drámatanárok: Bori Viktor, Gyombolai Gábor
Író-dramaturg: Róbert Júlia
Rendező: Bori Viktor, Gyombolai Gábor

Játékidő: kb. 150 perc

 

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

 

 

Igaz történet alapján

komplex táncszínházi nevelési előadás az általános iskolák 6-8. évfolyamosainak

a Nemzeti Táncszínház, a Közép-Európa Táncszínház, a Káva Kulturális Műhely és a Bethlen Téri Színház közös produkciója

Az Igaz történet alapján című előadás fókuszában egy széthulló család áll (gyerekeit egyedül nevelő anya, útkereső kamaszfiú, szkeptikus kamaszlány és távollevő apa) Történetükön keresztül a 12-14 éves résztvevőkkel arról gondolkodunk közösen, hogyan őrizze meg az emberségét (és a gyerekségét) valaki egy széthulló családban? A komplex előadás egymásra épülő és egymásba kapcsolódó szöveges színházi jelenetekből, táncszínházi jelenetekből, verbális és mozgásos interaktív részekből áll. A foglalkozások 150 percesek (egy szünettel), minden alkalommal egy osztály részvételével.

Színész-drámatanárok és táncművészek: Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Nagy Csaba Mátyás, Jakab Zsanett, Mádi László, Milák Melinda, Kardos János

Író, dramaturg: Róbert Júlia

Színházi nevelési konzulens: Takács Gábor

Látványtervező: Kiss Gabriella

Technika: Fogarasi Zoltán

Koreográfus: Kun Attila

Rendező: Sereglei András

Az előadás helyszíne: Bethlen Téri Színház

Jelentkezés: Varga Nikoletta 0630/8153580, varga.nikoletta@tancszinhaz.hu

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /

     

Titkos Ajtó

A Titkos ajtó című résztvevő színházi előadást az általános iskolák 8. és a középiskolák 9. osztályosainak hoztuk létre. Az előadás a felnőtté válás kezdeti pillanatait vizsgálja; mivel a célkorosztályunk a serdülők.

A pszichológusok szerint a serdülőnek át kell alakítania szüleihez való viszonyát, a saját (megváltozott) testéhez való viszonyát, kortárs kapcsolatait és a felnőtt társadalomhoz való viszonyát. Önmaga meghatározását már nem a családban elfoglalt helye szerint kell definiálni, hanem szüksége és igénye van a felnőtt társadalomban lévő helykeresésre, önmeghatározásra. Fontos szakasz, aminek célja a saját identitásának megtalálása, társadalmi szerepvállalása. A serdülőkori identitás megtalálásában tehát alapvető a saját testéhez való viszony, a test elfogadása. A társadalmi szerepvállalás és a felnőtt szerepekhez való viszony megváltozása, mint serdülőkori megoldásra váró feladat, leginkább a serdülőkor végére tud kiteljesedni.

A társadalmi szerepvállalás és a felnőtt szerepekhez való viszony megváltozását segíti elő a Titkos ajtó című előadás.

A történetünk egy 14 éves lányról szól, akit Sárinak hívnak. Van egy bátyja, Lackó, aki 18 éves, és éppen most ünnepli a születésnapját. Lackónak van egy nagyon jó barátja, aki a családi eseményeken is részt szokott venni. A történet az apa fényezőműhelyében játszódik, ahol a család készül Lackó 18. születésnapját megünnepelni. A gyerekek performanszot készítenek a családi szülinap ünneplésére. A performanszot a szülők végül nem engedik a gyerekeknek, hogy  megmutassák, mert olyan videók és fotók is lennének benne, amelyet a szülők túl merésznek gondolnak. A szülők távozása után a gyerekek elmennek bulizni, és a 14 éves Sári is velük tart. A szülők úgy tudják, hogy a barátnőjénél alszik, de ott marad a fiúkkal bulizni, majd a két fiúval visszamegy a műhelyben, és előkerül az alkohol (természetesen az előadás során valódi alkoholt nem használunk). Reggel a szülők ott találják két gyereküket a műhelyben, és így minden kiderül: hazugság, részegség.  A szülők gyanúja az, hogy sok olyan dolog történt az este, amit nem tudnak, csupán sejtenek…

A színházi részek között többször nyitunk a résztvevők felé, hogy több nézőpontból meg tudjuk vizsgálni a 14 éves Sári helyzetét. A résztvevők közösen gondolkodhatnak arról, hogy a 18. születésnap mit jelent a mai világban egy fiatal számára, egyeztethetnek arról, hogy hol a határ egy 14 éves lány bulizásában, beszélgethetnek arról, hogy hol kell hogy tartson egy 14 éves lány, illetve a színházi előadás végén egy performanszot készíthetnek arról, hogy milyen dolgokkal kell megküzdenie egy 14 éves fiatalnak a mai világban.

Szereplők: Botka Dóra, Kálócz László, Gyombolai Gábor, Patonay Anita, Sereglei András.

Rendező: Kárpáti Péter

Dramaturg: Zsigó Anna

Játékidő: kb. 150 perc (egy szünettel)

A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education – TiE) olyan színházi nevelési program, amelyben a színház eszközeivel elkészített jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez.  Az előadások témája mindig valamilyen erkölcsi / társadalmi probléma, ami az embert mint a jelenben élő közösségi lényt vizsgálja. Olyan műfaj, ahol a nézőt helyezik a középpontba és módszerré vált az alkotó résztvevői jelenlét megteremtése. Ezekben az előadásokban nem az üzenet átadása, hanem a dilemma középpontba helyezése a cél. Az alkotók igyekeznek olyan kérdést, problémát hangsúlyossá tenni, aminél a többszempontúság, a több nézőpontból való vizsgálódás elkerülhetetlen. Fórumot hoznak létre, ahol egyeztetni lehet a véleményeket, ütköztetni a gondolatokat annak érdekében, hogy párbeszéd alakuljon ki a résztvevők között. Párbeszéd a különböző értékrenddel, világlátással egy osztályban ülő diákok között, párbeszéd diákok és felnőttek között. Ezek az előadások felfoghatók performatív társadalmi beavatkozásokként is.

Értelmező és kapcsolódó fogalmak: interaktív színház / alkalmazott színház (applied theatre) / performatív módszer / színházi nevelés / komplex színházi nevelési előadás / társadalmi beavatkozás / drámapedagógia / részvételi színház / TiE – Theatre in Education / színházpedagógia / politikai színház / konstruktivista pedagógia / nemformális oktatás/ közösségi színház (community theatre) /